English version  Magyar vltozat

„Bitó László intergalaktikus fantáziaregényt írt. Hősei saját démonjaikkal is szembeszállva vívják mitikus küzdelmüket egy sötét hatalommal. (…) Az olvasó pedig csodálkozik – megnyílt a bőségszaru.”

Ungvári Tamás ajánlásából

A könyvről bővebben >>

Ünnepi Könyvhét – Bitó László dedikál

A 88. Ünnepi Könyvhét minden napján szeretettel várom kedves olvasóimat, beszélgetésre és Mint a tűz lángja című legújabb, és korábbi könyveim dedikálására a Vörösmarty térre, a Palatinus vagy a Noran Libro kiadók 8-as illetve 9-es számú standjainál. Ha kis szünetekre eltávozom, azoknál a standoknál fogják tudni, hogy hány perc múlva térek vissza.

Newton kutyája

Bitó László több mint három évtizednyi élettani kutatása, majd számos bibliai és önéletrajzi ihletésű regénye, ötkötetnyi publicisztikája után szánta el magát ennek a regénynek a megírására. A sci-fi- és „ezoterikus” elemeket sem nélkülöző történet szereplői azok ellen küzdenek, akik a faji és hitbéli felsőbbrendűség nevében pénzelnek agymosó szektákat, és jobboldali pártokat radikalizálnak világszerte. Ezek közé tartozik a Nibiru Várományosainak iraki szektája, amelyben megszállott apja rejtegeti az anyjától elrabolt autista kibersavantot, Jeremiást, aki nem tud kommunikálni, mert rendkívül felgyorsult elméjének túl lassú a mi beszédünk. Ennek az áthidalására alkot magának mesterséges intelligenciával felruházott digitális barátot, Ezékielt, akinek a segítségével képes feltörni a legjobban védett szervereket is. Így kerül kapcsolatba az anyjával, aki izraeli titkosszolgálati segítséggel követi a fiát Irakba…

Tovább >>

Két világ között

„Elhallgattam. Nem tudtam elviselni azon félelme miatti szomorúságát, amit nem is tudott elrejteni, hogy ismeretlen múltam egyszer váratlanul visszaszólít szülőhazámba, és elszakít tőle. Szerettem volna megnyugtatni, de lehet, hogy mélyebben látott belém, mint amennyire én valaha mertem.”

Bitó László önéletrajzi ihletésű regénysorozatának első könyve, az Istenjárás egy budai polgári család életét mutatja be, gyerekük, Tibi szemén át a béke utolsó, aggodalmas éveiben. A második kötet, Az ötödik lovas a háború utolsó napjai és a megszállás, majd az újjáéledés és újjáépítés reményei után a diktatúra teljes reményvesztettségébe vezet el. A harmadik kötetben, az Örökségben, Tibor munkaszolgálatos katonaként, 1956-ban, egy szénbánya mélyén – ahol nem lehet lehallgatni őket – vitathatja meg társaival a békés reformok vagy a fegyveres harc kérdését. A forradalom kitörésének hírére lefegyverzik tisztjeiket, és indulnak Budapestre, hogy kivívják a szabadságot, de azt már csak Nyugaton remélhetik elérni.

Ez a negyedik kötet betekintést enged az emigráns létbe: a múlt rémeinek, csábításának és az új élet építésének összeszövődésébe.

Tovább>>

Boldogabb élet – jó halál

Bitó László Boldogabb élet – jó halál című, először 2006-ban megjelent sikerlistás könyvének átdolgozott és bővített, hiánypótló 2. kiadása  Eutélia – eutanázia

„Ami mindeddig kivétel volt, az lett a szabály: öregen halunk meg. Mi több, az orvostudomány képes haldoklásunk emberhez méltatlan körülmények közötti meghosszabbítására is. Ez új kérdéseket vet fel, amelyekre Bitó László új hanggal, új megközelítéssel keres és ad válaszokat könyvében és az [első] megjelenése óta folytatott előadásaiban, nyilvános beszélgetésekben. Szerinte helyünk a nap alatt a legnagyobb ajándék, amit az időnk lejártával utódainknak továbbadhatunk a Bitó által elképzelt rituális keretek között, amely a jézusi tanításból levezetett utolsó nagy szeretetélményünk lehet. Bitó azonban megkülönbözteti az életutunk közepén elénk álló türelmetlen halált, amely ellen minden erőnkkel küzdenünk kell, az életutunk végén türelmesen ránk várótól, amely ellen hiába küzdünk. Ha mielőbb kibékülünk vele, boldogabbá tehetjük életünk utolsó szakaszát.”

Heller Ágnes
2006. május 12

Tovább>>

Örökség

A Trianon-trilógia (Istenjárás – 1994, Az ötödik lovas – 1996) harmadik kötete annak a folyamatnak az utolsó állomását mutatja be (felkelés szervezése és hatalomátvétel a bányavárosban, útban Budapestre, Tibor álmainak barikádja felé), amely oda vezet, hogy a fiatalember, miként a könyv alkotója is – később a Columbia Egyetem kutató orvosprofesszora –, végül az ország elhagyására kényszerül.

Tovább>>

A névtelen evangéliuma

Ennek a 2011-es könyvhétre megjelent, majd sikerlistás könyvnek az eredeti angol nyelvű, amerikai kiadásáról így írt Jeffrey Sussman irodalomkritikus (USA): „Ez az apokrif evangélium, amely minden népet feloldoz az istengyilkosság förtelmes bűne alól, azoknak szól, akik olyan múltra vágynak, amely képes békét és megértést teremteni a hitvallások között, megnyitva az utat egy boldogabb jövő felé”.

Tovább>>

Összes magyarnyelvű könyvem

Tovább>>

A halál nem büntetés

Ezt a csontig lerágott, néha lázító, de leginkább csak egymást gyalázó közhelytömeget átraktad egy másik dimenzióba, bölcsen, egy kis rejtett humorral, amit csak Te tudsz az író értelmiségiek között. Tényleg, csodálkozik Rád az ember: miért is büntetés a halál? És talán a főmágus is megérti, hogy ő is halálra született.

A legkedvesebb mondatom a fájdalommentes kivégzés: „…ha így haladunk tovább, a gyilkosság elkövetése lehet majd hazánkban az egyetlen út az eutanáziához.” Elképesztő szembesítés a való világgal.

Elolvasom a cikket>>

Könyvbemutató fényképek

A Fókusz Könyváruházban a beszélgetéssel egybekötött könyvbemutató után Bitó László A névtelen evangéliumát dedikálta a résztvevőknek. A képek és a bemutatóról szóló beszámoló megtalálhatóak a Fényképek menüpont alatt.

Tovább>>

Bitó László, kutató és író

Bitó László az 1990-es években hazatelepült szülővárosába, Budapestre, s azóta elsősorban irodalmi és közéleti tevékenységet folytat. Első két kötete 1956-os élményeit dolgozza fel. Első jelentős sikere az Ábrahám és Izsák című bibliai regény, amelyet több nyelvre lefordítottak, illetve Budapesten színpadra állítottak.

Tovább>>