Noran Libro kiadó, Budapest 2016

 

Rövid ismertetés a könyv hátsó borítójáról:

Bitó László több mint három évtizednyi élettani kutatása, majd számos bibliai és önéletrajzi ihletésű regénye, ötkötetnyi publicisztikája után szánta el magát ennek a regénynek a megírására. A sci-fi- és „ezoterikus” elemeket sem nélkülöző történet szereplői azok ellen küzdenek, akik a faji és hitbéli felsőbbrendűség nevében pénzelnek agymosó szektákat, és jobboldali pártokat radikalizálnak világszerte. Ezek közé tartozik a Nibiru Várományosainak iraki szektája, amelyben megszállott apja rejtegeti az anyjától elrabolt autista kibersavantot, Jeremiást, aki nem tud kommunikálni, mert rendkívül felgyorsult elméjének túl lassú a mi beszédünk. Ennek az áthidalására alkot magának mesterséges intelligenciával felruházott digitális barátot, Ezékielt, akinek a segítségével képes feltörni a legjobban védett szervereket is. Így kerül kapcsolatba az anyjával, aki izraeli titkosszolgálati segítséggel követi a fiát Irakba…

 

Miért Newton kutyája?

A titkos ügynököt, Nórát, kétségbe ejti a feladat, hogy el kell égetnie azt a kéziratot, amelyet egy barátja az élete árán szerzett meg. Ám lelki szemei előtt lebeg egy korabeli illusztráció, amelyen Newton rémülten nézi, ahogy kutyája meglökte az asztalt, és a felborult gyertya lángra lobbantja húszéves munkásságának laboratóriumi jegyzeteit és a kéziratát. De lehet, hogy az alkimista tudós maga égette el őket, amikor ráébredt terve megvalósíthatatlanságára – az aranykészítés és az örök élet elixírje, a bölcsek köve elérhetetlen. Nóra felismeri, hogy a tűz nélkül Sir Isaac talán sosem szabadult volna ki alkimista hite fogságából, és sohasem írta volna meg a modern fizika alapját, a Principiát. Tehát egy odaveszett kézirat esélynek is tekinthető egy sokkal fontosabb felismerés megszületéséhez…

 

Ajánlók

Bitó László, tudós és szépíró ebben a regényében megújította a klasszikus fantázián alapuló műfajt. Képzelete a szerzőt a Közel-keletre repíti Budapestről, hogy a Bagdad utcáin kövesse igéző hősnőjét, a titokzatos kémet, aki zseniális, fia nyomába szegődve régi kultuszok rejtelmeit fejti meg. Távoli bolygók és kis sikátorok között játszódik a megjósolhatatlanul fordulatos cselekmény, melyben a dialógusok az ezoterikától a vallástörténetig a szerző elmélyült tájékozottságáról vallanak. Bitó László, a fiziológus-orvos és feltaláló, a reneszánsz egyéniség a barokk regény hagyományát élesztette fel a szabadjára eresztett képzelet merészségével.
 
Ungvári Tamás író, kritikus, irodalomtörténész
Bitó fordulatokban gazdag politikai krimije vallástörténeti alapokon is nyugszik. Az istenek szavát interpretáló, földi vagy földön kívüli megváltást hirdető próféták egymásnak ellentmondó tanításait e világi hatalmak igyekeznek politikai céljaikhoz igazítani. A szerző a bibliai nevet viselő autista savant főhőssel, Jeremiással együtt teszi fel a kérdést: lehetséges-e a mesterséges intelligenciát mesterséges bölcsességgé alakítani, amely a tudás és az érzelem kettősségében az egymással szembenálló, gyilkos hagyományokat emberivé szelídíti: humanista párbeszédek tanításává, barátsággá, szerelemmé, anya és fiú megszakadt és újra éledő kapcsolatává. Várjuk a folytatást.
 
Gábor György vallásfilozófus
Furcsa regény „Newton kutyája”. Kémregény, pszichológiai regény, politikai krédó együtt és egyszerre. Egy regény, melyben a mai digitális világ és az ezotéria, a bibliai hagyomány és a modern thriller úgy fonódik össze, hogy nem is tudod őket elválasztani. A történet zöme Bagdadban játszódik, azon a „helyen” melyben mindez gordiuszi csomóvá fonódik össze. A hősök e csomó kibogozására vállalkoznak a rájuk leselkedő számtalan veszély közepette. A regény hősnője a műfaj követelményeinek megfelelően megmenekül, de hogy a világ megmenekül-e az a jövő titka. Az író reménykedik.
 
Heller Ágnes filozófus, esztéta