Bitó László tisztviselők gyermekeként 1934. szeptember 7-én született egy budai “úri család” harmadik gyermekeként. A Bocskai úti (XI. ker.) elemi iskola után első évét a ciszterek Szent Imre Gimnáziumában Budapest ostroma szakítja félbe. 1951-ben egész családját kitelepítik Jászkisérre, ez véget vet tanulmányainak. 1954-től muszos katona a komlói szénbányában. 56-ban társai a forradalmi tanács élére választják, de miközben igyekeznek feljutni Pestre, elfogják őket. Miután kiszabadult, az Egyesült Államokba menekült, ahol ösztöndíjat kapott a Bard College-ba. Az egyetem elvégzése után sikeres orvoskutatói karriert épített. Tudományos munkássága New York Cityben a Columbia Egyetemhez kötődik, ahol az akadémiai ranglétrát végigjárva professor emeritusként ment nyugdíjba. Orvoskutatóként -többek között – a szem korosodását tanulmányozta, és jelentős eredményeket ért el a glaukóma kialakulása, megértése és kezelése terén.

Tudományos pályafutásának eredménye a 2002-ben az év gyógyszerének választott Xalatan kifejlesztése, amely a vakságot okozó glaukóma kezelésében a műtéti beavatkozást a legtöbb esetben szükségtelenné teszi. Orvoskutatóként 145 publikációja és 3 kötete jelent meg. Az egyetemes orvostudomány terén elért eredményeiért, a zöld hályog elleni cseppek felfedezéséért és a Columbia Egyetem magyar programjának támogatásáért 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje elismerést vehette át.

Az 1990-es években hazatelepült szülővárosába, Budapestre, és viszszavonult a tudományos kutatástól. Azóta elsősorban irodalmi és közéleti tevékenységet folytat. Sikereinek titka – mint írja – az, hogy mindent máshonnan közelít meg, mint az szokványos. Életútja élesen jobboldali embert faraghatott volna belőle – nem az. Heverhetne a babérjain – siker csúcsáról visszatért a bányában megkezdett íráshoz. Regényeiben a jól ismert eseményeket, történeteket meghökkentően új fényben állítja elénk. Bibliai trilógiájának első kötete már orosz, német, francia, román, szlovák fordításban is megjelent. Publicisztikáiban, esszéiben, interjúiban keményen fellép a bigott maradiság, a megosztás és gyűlöletkeltés ellen. Cselekvő humanista, evolucionista, racionalista, de vonzódik a transzcendenciához is.